2013. szeptember 25., szerda

Újra itt

Halihó Süsük! :)

Elég sok minden történt velem mióta nem írtam. Ééés ezt most megpróbálom belesűríteni egy igen hosszú bejegyzésbe, csak nektek!

Kezdjük azzal, hogy fölvettek és immár 3 hete szociológusnak képeznek a Budapesti Corvinus Egyetem neves és sokat megélt professzorai. Nagyon jól érzem magam, azt hiszem megtaláltam a helyemet. De nyilván ez is időleges, mint minden más, szóval igyekszem kiélvezni..
Ami azonban ezzel jár az számomra nem túl boldogító. Eviggel ugyanis alig látjuk egymást.. Én családi dolgok miatt nem is vagyok teljesen önfeledt és ez hatással van a kapcsolatunkra is. Tudom, hogy szeret.. bár lehet hogy már csak szeretném ha szeretne.. Elég mély hullámvölgyben vagyunk de szerintem túl élhetjük.. Ja, bizakodó vagyok!

Anyuék végérvényesen válnak. Ez a nyár másik nagy szenzációja. Eléggé taccsra vágta a családot és most, hogy anya nincs is itthon ez még inkább látszik. Én valószínűnek tartom hogy elcsövezgetek valahol az elkövetkező időkben, hogy ne kelljen itthon lennem.. Egyszerűen nyomasztó arra gondolni, hogy itthon vagyok, nem még itt is lenni..
A húgom totál elúszott, szerintem már egy bentlakásos iskola se mentheti meg illetve hozhatja vissza..

A nyár szenzációs volt!
Ad 1: Voltam néhány volt osztálytársammal Sóstón. Kellemes volt, bár a végére elég durva negatív hullám csapott át a fejem felett, de túléltem!
Ad 2: Carina és Evig is a vendégeim voltak, de a Balaton másik végén, Kenesén. Az is hihetetlen volt. Ezek azok az idők, amiket nagyon szívesen visszahoznék, mert annyira el tudták feledtetni az itthoni dolgokat.. Az az idő amit Eviggel ott töltöttünk még Carina érkezése előtt az szerintem életem legmeghittebb élménye volt. Vettünk egy páros matracot és csak napoztunk, hülyültünk, fröcsköltük egymást.. Egyszerűen jó volt.
Ad 3: Ez nem más mint a gólyatáborom! Onnan ered a Süsü és onnan ered igazából a jókedvem is. Én lettem a szakom szépe és ez eléggé jól esett. Igazából az emberek pozitív reakciója irányomba is nagyon jól esett, hiszen évek óta nem kaptam belőle ilyen tömegesen!

Noss, ízlelgessétek a híreket és asszem mostantól kicsit rendszeresebben jelentkezek! Most pedig nekilátok készülődni a gólyahajóra!


2013. június 15., szombat

Now you see me

Szép szombatot!

Remélem, hogy szombat van, sajnos az iskola korai kikeveredése az életemből súlyos időérzéki torzulásokat okozott nálam, ami durva, mert egyébként se volt valami extra jó időérzékem.

Most, hogy túl vagyunk az időponton, kezdjük is ami "fontos". Ma van új szerelmem, a Hollywood Hírügynökség egyik személyesen is megnézhető vitaestje. Puzsér és Gergő fognak beszélgetni. Sajnos nem tudtam rá jegyet szerezni, de remélhetően lesz belőle valami videó.

Ma megyek apával egy hétvégére. Kicsit szét vagyok zuhanva amúgy is de valahogy nekem ez a szitu még eléggé új. 18 évem alatt soha nem voltam úgy apával vásárolni, hogy nem itthonról indultunk el együtt. Csak szimplán nyomasztó.
Ami még nyomasztó ( egészen nyugodtan le merem írni, hiszen Elfo szerint hülyeség ez a blogolás, tehát soha nem fogja elolvasni, ha meg mégis jó ha tudja ), hogy eltelt jó pár nap Sírius halála óta de még mindig sírva alszom el. Illetve aludnék, mivel Elfo rohadt megvető pillantásaival keretezve valahogy nincs kedvem sírni. A családom széthullik és nem tudok mit kezdeni a kenyér héjával és nincs senki aki velem félje át a vihart és nem sírhatok. Illetve sírhatok, de akkor megkapom kedves és érzelmes páromtól a következőket:

  • lenéző és megvető pillantás
  • miért vettünk kutyát, előre kellett volna tudnunk, hogy ez lesz
  • viseljem el a fájdalmat, ő az anyját vesztette el, még se sírt ( de csak álmában mikor csak én hallottam )
  • nézzem meg az életemet, teljesen jó én meg azért sírok mert meghalt a kutyám
  • teljesen közömbösen viselkedik onnantól kezdve
  • ha hozzábújnék, mintha egy doboz romlott sütit ölelgetnék: nem édes, morzsálódik, szarik a fejemre és még véletlenül se ölelne vissza vagy próbálna meg megnyugtatni
Szóval depresszióm kezd elmélyülni és úgy tűnik, hogy ezzel csak és kizárólag én foglalkozok. Mindenki más szerint a tanulásba kéne fojtani ezt a magányt de azt hiszem már említettem, hogy nem megy. Kicsit úgy érzem magamat mintha robotok vennének körül és én diagnosztizálom a gondomat, én élek vele együtt és végül én fogom megoldani is. Persze, ez az élet rendje. Felnőtt vagyok és kész. Törődjek már végre bele, hogy senki nem fog többet foglalkozni se velem, se a gondjaimmal, se az életemmel.

Majd visszatérek valami vidámabb témával, előreláthatóan még ma, mert van vidámabb, csak nem így "reggel".

Ja.. az én k**va anyám..

2013. június 8., szombat

Only teardrops

Nyár. Ez az ami még mindig nem érezhető az idén. Pedig már tombolni vágyom..

There is a point of no return

Üde napot mindenkinek!

A mi drága Dunánk éppen az éves kiöntési fázisát éli és a sajtó ezt talán még jobban felkapja, mint eddig. De igazából még így se érdekel a turistákon és az árvíz miatt kitelepülni kényszerülőkön kívül senkit. Minden évben az előző évinél több homokzsák kell és nagyobb a veszély mint előtte. De vajon akkor mihez fog kezdeni a média, ha egyszer tényleg súlyos és pótolhatatlan károkat fog okozni és ember/állat életeket fog magának követelni a Duna kicsapongása?
Hát, ez bizony egy olyan kérdés, ami csak ilyenkor, árvízszezonban foglalkoztatja a kellőképpen kritikus és cinikus embereket.

Életemnek egy elég nehéz szakaszához értem ami elég mély depresszióba taszít. Tudom, hogy ez nem jó, és tenni kell ellene. Nos, én erősen próbálkozom ám ez rendkívül nehéz akkor, ha az embernek a legfőbb bajának az érettséginek kéne lennie. Mit csináljak akkor, ha rohadtul nem az a legfőbb bajom?
Valahogy minden érdekesebbnek tűnik mint ez az értelmetlen érettségire való tanulás. Komolyan.. miért nem lehet úgy, mint kb. 50 évvel ezelőtt? Csak szóbeli. Egy, belátom, jóval komplexebb szóbeli, de nem húznák el a mézesmadzagot a gyerek előtt.

Hiányzik valami az életemből. Pontosítok. Sokkal inkább egy valaki. Tudom, velem van Elfo és Carina, de egyáltalán nem rájuk van most szükségem. Olyan, mintha kiszakadt volna belőlem egy rész. Egy elég szőrös rész..
Tudom, hogy ezen túl kéne lépni, de valahogy 10 évnyi élményen nem tudok, ráadásul nem is akarok, napok vagy hetek alatt túllépni.
Ha Egerbe vesznek fel, legalább közel lehetek hozzá, de tudom, hogy az se fog változtatni még jó darabig azon a hiányon és űrön amit maga mögött hagyott..

De még mielőtt uncsiba mennék át! Van egy komplett új fejezetem az eddig még cím nélkül futó irományomhoz. Talán.. Mondom TALÁN ma vagy a hétvégén neki is állok, hogy legépeljem az első kettőt. Minden az olvasókért. Igazából jól esik bele borulni abba a világba, annak ellenére, hogy nem győzöm hangoztatni, tudom, hogy nem így kell megoldani a depressziót. De kérlek! Nem vagyok én felnőtt vagy ilyenek. De még ha az is lennék, miért kéne elnyomnom magamban az érzéseimet??

I'll come back soon..

2013. május 24., péntek

Inanitas

Kedves nemvalószínű hogy létező olvasóin!

Tegnap késő délután elment valaki, aki testvér és barát volt egyszerre. Aki az életemből több időt töltött velem mint amennyit nem. A kutyám Sírius 2003 decemberében született. Majd' 10 évig volt hűséges társ.

Mikor megérkezett hozzánk már túl voltunk egy traumán, mivel a tesója szívbeteg vol. Dönthettünk volna egy hörvsög vagy egy horvátországi nyaralás mellett, de mi egy új kutyust választottunk. Soha, egy percig se bántam meg! Annyira bátor kölyök volt, hogy még a tálkájától és a hűtőtől is félt. A hóban elsüllyedt, olyan picúr volt. Olyan örömmel csóválta a kis, még ki nem bomlott farkát, mintha minden percben valami huncutságon törné a fejét. Szana-szét rágta a dohányzó asztalunkat, amit csak pár éve cseréltünk le.
Ha valami sunyi dolgot csinált, vagy ha anyával cukkoltuk egymást.. vagy ha csak valami vidám dolog történt, de néha olyankor is, ha nem történt semmi olyan emberien vigyorgott, ahogy még egy kutyát se láttam. Vagy amikor a hátára görgettük, a fülei szétterültek és a nyelve kilógott a szájából úgy mosolygott ahogy egy kisgyerek ha csiklandozzák. 
Voltak nézeteltéréseink, de ahogy a labda után trappolt, mint egy kis ló, minden düh elszállt. A túrák alatt lógó/lobogó nyelvvel, farokcsóválva rohangált össze-vissza utánunk. Rakoncátlan és makacs volt.

Az utolsó sétánkon már látszott rajta, hogy nem önmaga. A kedvenc labdáját hozta, Monfortot, de már nem volt kedve játszani. Bevallom már akkor sírtam. Ahogy ott feküdt előttem a fűben, és alig tudott felállni..

Eddig is voltam egyedül itthon, de csak most tudom igazán, mi is az, egyedül lenni. A tükrös szekrény előtt üresség fogad ha oda nézek és már az ajtó elől se jön a nyüszögés, ha valakit megugat álmában. Nem jön ide, hogy simogassam és nem hozza a labdáját, hogy vigyem le sétálni. Nem morog a szekrény előtt fekve, alá bebámlva, jelezve, hogy ott van be gurulva a labdája. Ha főzünk, vagy csak be megyünk a konyhába nem ül be a jobb sarokba és nem néz fel ránk izgatottan, pedig tudja, hogy nem nagyon kap semmit. 
Nem néz többet olyan szemrehányóan, ha nem visszük le. Nem nyüszög a zárt kityaajtó előtt fekve ha magányos. Nem menekül be anyáék hálószobájába ha villámlik vagy szilveszterkor ha tüzijátékoznak. 
Hiányozni fogy a szájszaga és ahogy Balatonon direkt mellettünk rázza meg magát miután megfürdött, aztán huncutan a sárba dörgölőzik. Amikor a fejét az ölembe/ölünkbe tette hogy simogassuk aztán nyálfoltokat hagyott maga után. Ahogy az asztal mellé ül és kunyizik, hátha csurran-csöppen valami. Ahogy minden érkezőnek örül, még apának is, aki mindig távolságtartó és szigorú volt vele. Az a szomorú tekintet, ahogy nézi az ajtót ha elmegyünk és a mosoly az arcán mikor puszit dobunk neki és azt mondjuk: " Mindjárt vissza jövünk. Légy jó fiú!"..

2013. május 23-án délután Sírius egy példásan hűséges és makacs kutya elment. Egerben, a kertben nyugszik Joy, Pepi és Kandúr Bandi mellett. Bár nem ismerte őket, de olyan könnyen barátkozott, hogy annak ellenére, hogy Pepi és Kandúr macskák voltak, szerintem mindenképpen boldog lesz velük, és ők majd vigyáznak rá.

Légy jó fiú!

2013. április 24., szerda

αντίστροφη μέτρηση

Íme, a cél egyenesben!

Már csak négy nap, és soha többet ilyen unalmas, elnyomó és nem kívánt diktatúra.
Négy nap múlvától remélhetőleg csak olyan elnyomó diktatúra fog fölöttem uralkodni, amit én magam választok. Remélem..
Tessék szurkolni!

Jó éjt!

2013. április 23., kedd

Где же правда?

Szeles estét!

Ma végérvényűen kiborultam. A tanárok és tulajdonképpen az összes felnőtt megfeledkezik arról milyen is volt az iskolapadban ülni.
Mondják, hogy ezek a legszebb éveink. Mikor? Hol? Miből gondolják? Remélem én nem fogok átesni ilyen agymosáson, mint ők. Nem szeretném elfelejteni soha azt a sok igazságtalanságot, ami itt összegyűlt az emberben, nem is beszélve arról, hogy még a legszorgalmasabb embereknek sincs szinte soha sikerélményük.
Azt hiszem már beszámoltan arról, milyen jó is, hogy a tanáraink az elbizonytalanítás taktikáját választják az utolsó évben sőt az utolsó napokban is. Ma írtam meg életem egyik legrosszabb matek dolgozatát. Nem volt jó érzés. Tegnap az ofőnk, a magyar tanár olyan embereknek adott ötöst a semmiért, akik egész évben meg se szólaltak. Hány verset elemeztem neki csak én? Hány olyan óra volt amikor csak én voltam aki beszélt, aki aktív volt? Akkor miért nem volt képes azt mondani, hogy kapom szépen az ötösöket? Miért?
Legszívesebben odamentem volna és megrugdosom. Vagy felteszem neki ezt a kérdést, mindkét verzió elég merésznek bizonyult volna így az érettségi előtt.
Ez már nyalás amit így az utolsó időben csinálok, de nem tudom meddig várják, hogy kinyújtsam a nyelvem ugyanis az enyém sajna csak ennyire hosszú.

Carinával holnap főzni fogunk. Francia órán quiche-t. Ejtsd: KIS. A francia nyelv gyönyörei. Semmit nem úgy ejtesz, ahogyan leírod, vagy ahogyan gondolod.
Itt a recept ( mivel tudom, hogy rajtunk kívül más ezt nem olvassa, így leginkább azért, hogy ne felejtsem el és hogy Carina otthon is meg tudja csinálni ha akarja ):


  • leveles tészta
  • egy nagy doboz tejföl
  • 25-30 dkg felvágott ízlés szerint
  • sok sajt
  • bors
  • egy tojás sárgája
  • egy közepes vörös- és lila hagyma


"Sokan azt hiszik, gondolkodnak, pedig csak újrarendezik előítéleteiket."(William James)
Legyen ez a mai nap okossága, nem tudom miért, pusztán csak megérzés és mert igaznak találom.

A húgom egyre elviselhetetlenebb és én egyre fáradtabb vagyok. Nagyon kicsire szűkült a tűrés küszöböm és tudom, hogy nem most kéne, hogy elfogyjon az erőm.
KITARTÁS! Nekem, Carinának, Elfonak, Tedesconak és mindenki másnak, aki ezt olvassa és hasonló cipőben töri a lábát az élet lejtőin.

Mindjárt telihold...
Jó és szép éjjelt!

2013. április 20., szombat

Elvagyok mais

I think you'll like Belted Floral Chiffon Dress (Size Small). Add it to your wishlist! http://www.wish.com/c/5139265dd39ec010daf298a6

2013. április 17., szerda

Un moment

Virágos szép tavaszi napot!

Ma csekkoltam a bon prix katalógusában, hogy még lehet-e álmaim ruháját kapni, mert anyu megígérte, hogy megkapom. Hát nem lehet kapni.. Erről kb. ennyit, mert legszívesebben sírnék mint egy gyerek. Ritkán kérek ruhát, de akkor az nagyon tetszik. És általában az a válasz, hogy megkaphatom, csak nem most. Ez a nem most elhúzódott és már soha nem lesz olyan ruhám. És csodálkozok én is meg a világ is, hogy úgy nézek ki mint egy darab szar? 3-4 évente kapok új ruhákat, ha az előzőek már szétmállottak.
Nos, erről tényleg ennyit.

Vettem füzetet, szóval végre megint le tudom majd kötni magamat az iskolában. Örülök, mert van ihlet is és újabban megint magányos vagyok.
Elfo és mindenki egyre nyűgösebb és ami ennél csak rosszabb, hogy én is kezdem elveszíteni a türelmemet és a tanulásba vetett buzgónak is mondható hitemet és energiáimat.
Ezt leszámítva amúgy kellemesen telnek a napjaim. Egyre kevésbé tudom rászánni magamat a tanulásra, pedig most van a nagy hajrá.
Szóval HAJRÁ!

A húgom egyre inkább undorító. Ma is az a füle amit "titokban" ( igazából mindenki tudja ) tágít már hártyásra gennyesedett. Undorító.
Rájöttem az egyik lopási technikájára. A farmerjaimat úgy lopja, hogy az övé alá veszi fel, így senki nem veszi észre, hogy rajta van és a szobájában persze nincsen.
Butuska, nem tudja, hogy ha egyszer elkezdek nyomozni nem állok le?!

A szerenád kezd, így két héttel előtte, végre kirajzolódni, persze az én kezem munkája alatt. Ki másé alatt. Ilyenkor, persze mindenki szerint fantasztikus vagyok meg logisztikusnak kéne lennem, de mikor arról van szó, hogy nekik is csinálni kéne valamit és én csesztetem vele őket akkor én vagyok "Fontos".
Mi lesz velük nélkülem?
Most komolyan? Olyan antiszoc, béna, szerencsétlen társaság lesznek az egyetemen, hogy öröm lesz nézni. Mert kit érdekel ez, kit érdekel az, de aztán anyázás és mutogatás van, ha nincs kész és számon kéri a vezetőség, felettes, főnök, akárki.
MIND MEGSZ**JÁTOK!

Egyenlőre azt hiszem ennyi ömlengés jutott eszembe..


Kellemes estét!

2013. április 16., kedd

Az nyer

Hali!

Tudjátok rájöttem, hogy az élteben minig a leggyengébb győz. Hogy miért? Mert aki elesett és gyenge, azt mások megsegitik. A sikeresek, az erősek. Ha valaki nem tud még piritóst se sütni, a szüleid mégis azt mondják, hogy ő neki van a legtöbb túlélési készsége.. Azt hiszem, hogy ezt mondta.. Igen.
Apu ma bejött és beszélettünk. Eljutottunk a fasizmustól odáig, hogy menjek pszichológushoz,meg hogy a húgomat bántják és micsida kemény lelke van.

A körmeimmel kb. egy órát tököltem még tegnap, mára kicsit lepattogtak, de még mindig úgy érzem magamat, mint valami éjjkirálynő. Tiszta jó!

Megint rámjött egy olyan "fiatalos" lendület. Pörgök,cukinak és szexinek érzem magamat. Mosolygok a világnak és nevetek,viccelődök.Azt hiszem, ez vagy nagyon jó, vagy nagyon rossz.
Szerintem jó!

Szép estét!

2013. április 15., hétfő

2013. április 11., csütörtök

Dipendono dal proprio figlio

Meleg estét!

A mai nap egy ilyen jó nap. Illetve volt ilyen nap. Olyan vidám volt az egész. Sütött a nap és végre nem fáztam a vékony kabátomban. Nem történt semmi, a fiúk még mindig a kilincsekkel szórakoztak, és minden olyan könnyed volt.
Elolvastam a **** oldalán, hogy ami minden nőnek szexi az:

  • vörös rúzs
  • rakott szoknya
  • derékban meghúzott szoknya
  • magassarkú
és a kedvencem, mostfigyelj!

  • egybe bőr kezeslábas
Szerintem haláli, ha valaki ilyet mer állítani. Most gondoljatok bele! Van egy kb. 80 kilós nő. Elolvassa ezt a cikket és elhiszi. Fogja, bemegy egy üzletbe ( valószínűleg valami szex shop-ba vagy szado-mazó üzletbe, mert normális márkák ilyet nem árulnak ) és vesz egy ilyet. Másnap pedig felveszi és ki megy benne az utcára. Csak képzeljétek el!

Ma elkezdtük gyakorolni a ballagási dalokat. Hát, van ami jó és van ami nagyon jó. Szerintem a ballagás, az ember tudja kezelni, akkor igenis egy bensőséges esemény. Utálom az osztályom nagy részét, mégis, mikor azt éneklem, hogy elválunk valahogy borzongok. Vissza gondolok arra, hogy volt idő, mikor jól elvoltunk. Mikor együtt hülyéskedtünk..
Máté Péter számai amúgy is különösen nagy hatással vannak rám, ez pedig különös képpen. Nem igazán tudom, hogy miért, de kiskorom óta így van ez.
Ott baktat az ember az iskolában, ahova nyolc évig járt, utoljára. Bemegy az első osztálytermébe, az összes terembe aminek már minden milliméterét ismeri.. utoljára. Illetve nem egészen, mert még hátra vannak az érettségik, de na!
Szép dolog, szerintem.

Carinával ma betoltunk egy kis milka csokit. Az újfajtát, a lufisat. Finom volt. Tudjátok miért? Ad 1 mert csoki, 2 mert milka csoki 3 mert jobb mint a boci!
Holnap pedig kapok Elfotól egy egészen nagy táblával! És tudjátok mi lesz vele? MEGESZEM! ( Na meg Carina,  együtt fogjuk harapni! )

Elfo vesz magának egy biciklit. Holnap. Nem mintha baj lenne, de már két hete nem aludt velem. Tudom, függő vagyok, de erre csak azt tudom mondani, hogy nem! Csak itthon olyan rohadt magányosan érzem magamat.. De ez nem egy ennyire nyilvános naplóba való téma.

Most kaptam a hírt ( 20 perccel a bejegyzés kezdete után ) hogy mégse lesz csokim.. Jó mi?

Kellemes és békés álmokat!

2013. április 9., kedd

Something is missing

!!!

Minden kedves olvasóm legyen olyan nedves és írja meg KOMMENTben, hogy ha lehunyja a szemét és ezt hallgatja, akkor mi az első ami eszéve jut!
Kicsit durr bele vagyok ma tudom, de ez a zene.. sírok, röhögök, tombolok, éneklek alatta, teljesen meg vagyok ihletve az a helyzet. És ami ennél is helyzetebb, az az, hogy nincs füzetem..
Érzem, hogy felhők gyűlnek körülöttem. Körbe vesznek és egyre szorosabb a kör. Három hét. Ennyi van vissza az elmúlt tizenkét évem munkájának végső összeomlásához. Hogy miért? Mert így van. Olyan tárgyakból állok és úgy ahogyan még soha, hogy a pincébe süllyedek szégyenemben.
A hangulat egyre feszültebb. A tanárok is egyre szigorúbban és szőrszál hasogatóak, mi pedig egyre feszültebben és agresszívabban reagálunk rá.

Azt hiszem ma megnézem az Arthur királyt..

Csak lézengek és olyan egyedül érzem magam. Tedesco is ma olyan rideg volt velem mint mikor haragszik. Olyan.. lesajnálón tud rám nézni és elég rosszul esik.

Vidám vagyok!

2013. április 8., hétfő

Ez is megvan

Nem leszek hosszú. Majd holnap!

Jövő hónapban lesz két éve, hogy Elfoval vagyok. És tudjátok mit fogok kapni? Örülhetek neki, hogy laptopot kap. Persze, örülök, hogy teljesül valami vágya, de valahogy olyan nihil ez az egész.

2013. április 6., szombat

Eccitazione I

Zajos estét!

Kimerültem a nagy vizsgázásban az a helyzet. És ami még inkább helyzet, az az, hogy egyre kevésbé vagyok benne biztos, hogy sikerülhet.
Hétfőn szóbeli és hallgatózás, szóval még van egy drukk kör..

Az izgalmak mellett ma nagyon aktív voltam ilyen, semmire nem jó dolgok terén amik egy nő számára hasznosak lehetnek. És ezt találtam. Elég fölösleges, és elég drága is, de ha egyszer megveszem, akkor tuti évekre szóló befektetés lesz. Újabb jelölteket találtam a nyáron megváltoztatandó hajamnak. Szerintem ezek sem olyan rosszak. Persze, kicsit merészebbek a színesek, mint egy sima, természetes hatású, de az nem azt jelenti, hogy nem néz ki nagyon is jól!

Megtaláltam magamnak az íráshoz tökéletes zenét. Imádom! Amint meghallgattam már alá képzeltem dolgokat és egyszerűen megkattanok, hogy nincs füzetem, ahova írhatnék.

Nem tudom, ki az a rengeteg ember, aki olvassa a blogomat ( elviekben napi 20-30 ember ), de szívesen megismernék mindenkit. Néhány emberről, mint Carina és Tedesco tudom, hogy olvassák, de hogy ki a másik kb 28 ember, az tiszta rejtély számomra.
Nem hiszem magamról, hogy ilyen sikeres lenne a blogom, pláne, hogy nem is nagyon tud róla senki. Jó írónak tartom magam, és a stílusom is megkapó.. De na! Hogy találtak rám, miért tetszettem meg nekik.. Annyi kérdés ami érzem, hogy megválaszolatlan marad. Azt sejtettem, hogy az FBI meg fogja figyelni, ahogy minden blogot és egyéb világhálóra került dolgot, de nem gondolom, hogy ennyire lenyűgözöm az ügynököket. Ha mégis, jobb vagyok mint gondoltam.

Na, elteszem magamat holnapra, tegye ezt mindenki!

2013. április 5., péntek

Paura

Energia bomba vagyok ma!

Nem elég, hogy a töri tz-m érzésem szerint egészen jól sikerült, de még ráadásul fel is vagyok pörögve. Ma megtartottam a Bevezetés a szadi világába című edzésemet 20 percben Carinánka, nővérének Sorrisonak és egy barátnőjének Nientenek. Kezdem élvezni, és a vicces az, hogy végig bírtam mosolyogni az egészet. Kicsit éhes vagyok ugyan, de az alakomért, aminek ugyebár tökéletesnek kell lennie, mindent meg teszek.

Holnap nyelv vizsgázok, szóval fél tíztől tessék nekem szorítani kb. 3 óráig. Nagyon remélem, hogy sikerülni fog, hiszen ez az egész csak púp a hátamon. Tudok angolul, mindenki megérti és még az angolok se használnak beszédben olyan angolt, amilyet számon kérnek. Felháborító szerintem, hogy ilyesmi lassan kötelezővé válik. Szeretek beszélni, különböző nyelveken, de ez az erőltetése az ember szopatásának.. Hát, nem tudom milyen szadisták találják ki de egyszer én is szívesen összeállítanék egy ilyet.

Tegnap úgy döntöttem, hogy nem fogok bevörösödni. Találtam egy olyan hajat, amitől megnyalja mindenki a tíz ujját, és mikor én megtaláltam, rájöttem, hogy ez az ami nekem kell.
Hát kérem nem tökéletes? Göndören és egyenesen is egyaránt megállja a helyét és ráadásképpen nekem állatira bejön. Persze, tudom, hogy ez azzal fog járni, hogy tényleg mindig normálisan nézzek ki, de azt hiszem így talán egy fokkal könnyebb lesz. Ha meg nem áll jól akkor lenövesztem, vagy befestetem másmilyenre.

Ma egészen jól megtaláltuk a közös hangot Elfoval, bár volt egy olyan beköpése, hogy "kurvát akarok magam alá, de te is jó leszel", amit nem egészen tudok hova tenni, de pasi, szóval nem kezdem el boncolgatni, hogy mi járt a fejében amikor ezt mondta, és még is hogy értette.
Holnap lehet, hogy el megyünk Elfoval és Carinával moziba. Megnézzük, ha megnézzük a Boszorkányvadászok magyar címen futó Hansel und Gretel eredeti című Jancsi és Juliska átdolgozást, melyben Jancsi és Juli nem ártatlan kisgyerekként mutatkoznak a vásznon, hanem felnőtt, meggyötört gyermekkort a hátuk mögött tudó, szexi fiatal felnőttek ként.
Adok neki egy esélyt, bár a mozi mint olyan szerintem megkezdte hanyatlását.

A nyárra is van terv Carinával és Elfoval, mégpedig az, hogy a nyaralónktól nem messze, kiveszünk egy kis házat magunknak, mert a nyaralóba nem vihetünk idegeneket, és ott lazulunk kb. egy hétig. Strand, girosz, minden ami kell. Egy tizenhat személyes ház csak a miénk lesz, de ha nem is el fogunk férni. Ja, de ha nem a miénk lesz az egész, akkor unokahúgommal és a barátjával kell megosztanunk. Remélem nem fogja Carinát kellemetlenül érinteni, de igazából azt remélem a legjobban, hogy nem kell osztoznunk!

Mára ennyi belőlem, jó éjszakát!

2013. április 4., csütörtök

Je suis désolé

Üdv!

Tegnapi elmaradásomnak oka van esküszöm! Több is. Először is be kellett fejeznem az interjúból fabrikált novellámat, persze nem sikerült, kb. tizenöt oldalnál feladtam. Másodszor is Elfo itt aludt, és bár szinte semmi időt nem töltött velem, mert játszott egy játékkal amire már rég óta vágyott nem hagyott írni. És végül de nem utolsó sorban itt volt a húgom osztálytársa, akit itt Besondere néven fogok illetni, több okból is. Egy, nem feltétlenül hetero a srác, kettő német származású, három a stílusa haláli. Szóval ha megtéveszt a név, amit választottam, nem nem béna vagyok, hogy női hangzásút választottam, direkt volt. Lady Gaga fan, és rohadt jó az ízlése. Totál bele habarodtam a srácba!

Ma sikeresen túléltem a második napot is az iskolában. A fiúk éppen azzal ütik az időt, hogy a folyosót két részre osztó vasajtóból kiszedik a kilincset és bezárják az ajtót, ezzel halálba szívatva a gyanútlanul arra sétálókat. Mondhatom remek tréfa, főleg ha előtte a büféből mászott fel az ember a harmadikra..
De Carina, lévén leleményes lány ma már egy kilincsel a zsebében császkált, így mi is kapuőrökké léptünk elő.
Ja és a töri tanár megint nagyon jó kedvében volt..

Rajz órán, Elfo 2×45 percen keresztül rakott ki egy papír bábút, Triss-t a Wicherből. Kicsit szopó szája lett a drágának de alapjáraton cuki tényleg. A körmömet használta papír lyukasztásra, és nem válaszolt semmire annyira bele volt mélyedve a dolgokba. Igazán aranyos volt.

Délután is átjött Besondere, hogy boldogítson minket és csinált néhány remek fotót a laptopommal, amit ha minden jó megy majd mellékelek. Meg asszisztált miközben hátteret válogattam Elfonak. De nem akármilyen hátteret. Erotikus hátteret. Ezzel magamnak egy motivációs falat állítok és ráadás pluszként elérem, hogy állandóan bújós és kívánós legyen. Szerintem jól jártam az ötletemmel!

Amúgy, egy nagy igazság Elforól és a férfiakról általában. Nem szeretnek olyannak, amilyen vagy, hacsak nem egy modell vagy. És nem XXL modell, hanem olyan, akire jó ránézni és a legapróbb négyzetmillimétere sem igazi. Műcici, mű fenék, mű láb, alapozótól sérthetetlen arc, hatalmas pillák ( amik az én szempilla hosszammal rendesen vakságot okoznak ). Picsa ruha, cuki cipő tip-top pulcsi és légy mindig vidám! Nem számít, hogy amúgy boldog  vagy-e csak az a lényeg, hogy bármit érzel, MOSOLYOGJ! Hogy miért? Mert olyankor a legszebb egy nő akin még ruha van.
Hogy miért vagyok hirtelen ilyen elítélő? Felhívtam telefonon, és beszélgetni kezdtem vele. És nem mondta, hogy aludna, nem mondott semmit, csak kétszer azt, hogy " na jóéjt Mucus", de általában ilyenkor még nem szoktuk letenni. Aztán eljutottunk odáig, hogy miért nem nézek ki úgy, ahogy egy olyan nő akiben már semmi eredeti sincs.Semmi! Legalábbis szerintem. "Nagyon szép arca van!" hogy legyek ilyen? Szabassam át a melleim mellett az arcomat is? Mert annyiszor mondta már el, hogy nekem olyan nagy fejem van..
És amúgy is.. Ma még ezt mondja, de holnap már tök mást. Erre meg azt mondta, hogy jó, akkor mostantól csak őt fogja mondani és nézzek így ki. De én egy kicsit sem akarok ilyen.. Erre meg az a válasz, hogy akkor nem leszünk sokáig együtt mert ő nem akarja, hogy trógerül nézzek ki mellette. Mert most jön az életünknek az a szakasza, hogy jól kell kinézni. De könyörgöm! Nem saját erőből kéne jól kinézni? Nem akarok 20év múlva úgy kinézni mint egy kriptaszökevény..
Na, igazából nem érdekes. Mostantól mosolygós leszek, és egy kurva. Nem hülye, mert valahogy le akarok érettségizni meg diplomázni. Tudom, tudom, mint nő túlértékelem magam, hogy ilyenre képes vagyok, de szerencsére azon az egyetemen ahova én készülök nem kell túl sok ész, tanulni se kell nagyon, szóval pont jó egy ilyen kis üngyüm-püntyüm nőcinek, mint én.
Úgy szeretném, ha ilyenkor valaki jól arcon csapná, mikor beér a suliba.. Talán még fizetnék is érte, ha nem derülne ki soha, hogy én akartam így..

Amúgy teljesen kiegyensúlyozott vagyok hála istennek, így két nappal a nyelvvizsgám előtt. Amúgy is kicsattanok az önbizalomtól, de ma pláne önbizalombombának érzem magam. Kicsit ideges, ömlengős lett a mai bejegyzés, de sajnálom..

Estét!

2013. április 2., kedd

Feu vert

Esős napot!

Tegnap nem írtam, hiszen különleges nap volt a tegnapi, azon is túl, hogy a dombóvári nagyimnál jártunk. Hogy miért?
Mert a Trónok harca harmadik évadának premiere tegnap este tizenegykor volt. Olvastam napközben valami blogot, ahol azt írták, hogy több mint 40millió néző volt tegnap a TV előtt és bambulta ennek a zseniális sorozatnak a legújabb évadját.
Hogy miért?
Kérem azért, mert ez a sorozat, főleg akkor ha valaki a könyvet is olvasta/olvassa, egy magával ragadó világba visz el. Olyan helyre, ami nagyon hasonlít egy középkori világhoz, de hamar rájöhetünk, hogy annyi köze van a valósághoz Westerosnak és vidékének mint Középföldének vagy Mordornak. A karakterek zseniálisan kidolgozottak és furfangosak. Nem vetik meg a szexet sem, az italt, a káromkodást és a gyilkolást sem. Mindenféle kapcsolatok és románcok és.. Olvassa el mindenki maga, vagy legalább nézze meg, ha elkezdte érdekelni a dolog.

Olyan finomat fedeztem fel. Danone görög epertorta írű joghurt. Laktóz érzékeny vagyok, de ennek olyan finom az íze, hogy rájöttem, egyáltalán nem érdekel.
Olyan.. krémes és édes az egész. Most is azt szopogatom. Tudom, ez nem valami ínycsiklandó megfogalmazás, de akkor is a kanálról szopogatom gyakorlatilag..

Ma át mentem egy ismerős idős házaspárhoz, hogy a töri házihoz tőlük is anyagot gyűjtsek. Tele van celebekkel a múltjuk! A férfi együtt kosarazott Rajk László fiával meg Hobóval, és Mindszenty-t is ismerte. 1956 október 23-án kérte meg a felesége kezét.. Hát fantasztikus és egyben tragikus életük volt, most pedig boldogan élnek míg meg nem halnak kb.
Szeretnék én is ilyen szép öregkort.

Holnap megint suli. Komolyan, egyre rosszabbul bírom. Nem értem, hogy miért, hiszen már két éve érettségizek, az idei viszont teljesen más. Valahogy, elkezdtem komolyan érezni a tétjét az egésznek. Olyan rossz, aludni se tudok tőle rendesen. Már csak azért is, mert 120ezer egy érettségi újra írása, tehát ha most nem remekelek, akkor soha nem lesz lehetőségem egyetemre menni és diplomát szerezni, tehát normális állást kapni, találni.
Utálom az egészet és kívánom, hogy vége legyen végre. Csak abban tudok bízni, amiben szerintem kb. mindenki más is, hogy idén legalább fele annyian jelentkeznek, mint tavaly, és sokan elriadnak azoktól a szakoktól, amikre én jelentkeztem ( szociológia és komunikáció ). A remény hal meg utoljára.

Kellemes estét minden kedves olvasómnak, és kitartást a holnap első sulinaphoz!

2013. március 31., vasárnap

Dolore

Estét!

Az egri túra remek volt. 11-ig aludtam és annyit ettem, hogy most egy hétig nem fogom kívánni az evést. Mindenféle érdekességet hallottam nagyszüleimtől a gyerekkorukról és a családjuktól.
Természetesen nem bírták ki, hogy ne piszkálják kedvenc unokájukat az orr piercingje miatt, de ettől függetlenül tudom, hogy szeretnek és jól éreztem velük magamat.
A buszon hazafele jövet láttam két kocsit az árokba borulva, ripityára törve, az egyik szélvédője egy pontból volt berepedezve és véres volt.

Mikor hazaértem, szinte csak annyi időm volt, hogy kipakolja mentünk át keresztanyáékhoz, akik egy utcára laknak tőlünk.
Három gyerekük van, a legidősebb, Capricciosa a legidősebb ő most 20 éves. Kiskoromban utáltam, de ő is engem, egészen addig, amíg meg nem növesztettem a hajam és nem tudott velem hajas babásat játszani. A középső, Desideria aki négy hónappal fiatalabb nálam. A születésnapja bolondok napján van, tehát holnap. Elfo imádja a testét amióta csak meglátta. Kiskorunkban elválaszthatatlanok voltunk, de most már azt hiszem, hogy két külön világ a miénk. Iphone5-öt kapott 18. születésnapjára.. Szuper volt nézni ahogy szórakozik vele mindenki, miközben az én drágám, egy iPhone3-as ott lapult a zsebemben. És a legkisebb, akit én csak ma petite-nek hívok. Róla van is kép az egyik bejegyzésben. Hát, mit mondhatnék még azon kívül hogy egy elkényeztetett tündérpocok akit én is előszeretettel kényeztetek?
Azt hiszem nem kell leírnom a hangulatomat, de azért megteszem.
Capricciosa arról papolt, hogy az érettségin nem kell agyalni, nem kell stresszelni mert okos vagyok meg ügyes, meg tanulok, meg bal-bla-bal és ő aztán tudja. Desideria a szép nagy cicijeit és az állandóan divatos és irigylésre méltó ruháit leszámítva ma nem lombozott le annyira, mint amennyire általában. A kicsi pedig állandóan az androidos meg apple-s játékokkal zaklatott, de persze mindenki nevetgélt meg jó volt a hangulat. Valószínűleg sokan úgy értékelhetik, hogy nem volt benne semmi nyomasztó, de bélyegezzenek hisztisnek, nem szeretek ott lenni, mert állandóan szegénynek és nyominak érzem magam..

Holnap nagy nap lesz!

Azt leszámítva, hogy nagy nap lesz az egész napot a furi, dombóvári nagyinál töltjük. Nem tud és nem is akar főzni, szóval még jó, hogy Egerben ettem. Általában étterembe hív meg bennünket, de ez húsvét hétfőn azt hiszem elég lehetetlen küldetés lenne.

Elfo nálunk alszik. Nem tudom, hogy most ez jó vagy rossz. Nyűgős vagyok már hozzá is néha. Kezdem úgy érezni hogy belegebedek az érettségibe. Ez az a bizonyos kő, szikla, hegység, ami ha vége lesz ennek az időszaknak remélem, hogy végre lepereg, leomlik a vállamról.
Jó lenne végre fellélegezni..

Szép álmokat!

2013. március 30., szombat

Home holiday

Édes otthon!
Egy nap mama kifogyhatatlan konyhájával, az őrült macskámmal és nagyapával.. Holnap mesélek!

2013. március 29., péntek

Di essere o non essere

Estét!

Kissé zavaros, és álom szerű ez az este, pedig ma se csináltam sok mindent. Töriztem kicsit, angoloztam is, mivel jövőhéten ilyenkor már azon fogok stresszelni, hogy mi lesz a nyelvvizsgámon.
Igen, még nincs nyelvvizsgám ,pedig folyékonyan és a túléléshez kellőképpen perfect-ül beszélek angolul. Erről tanúskodik az is, hogy a nyáron szeretett hazánkba látogató Jim harmad vagy negyed-unokatestvérem Ausztráliából tökéletesen értette amit beszélek.
De ez mind részletkérdés és formaság szerintem. Nem határozza meg a nyelvtudásunkat egy nyelvvizsga. Jobban beszélek angolul mint Elfo, mégis tavaly ő az emelt érettségivel megszerezte éppen hogy a nyelvvizsgát én pedig éppen hogy nem. Ez szerencse és talán személyiség kérdése is. De tényleg nem sokat számít. Csak annál az átkozott felvételinél.

Ma megint egy kicsit összezördültünk Elfoval.. Az utóbbi napokban ez szinte napirendszerűen történik. A legkisebb dolgon is képesek vagyunk összeveszni és badarságokat egymás fejéhez vágni. De.. Végül is ez minden kapcsolatban így van. Egyszer betelik a pohár amit ki kell üríteni. És annak az ürítésnek a vége vagy szakítás lesz, vagy egy erősebb összetartóbb emberekből álló kapcsolat marad.

Holnap indulok Egerbe, ahogy a nagyszüleimmel készítek riportot a töri tanárom kedvéért, aki remélem, hogy nem csak pluszokkal fogja értékelni a munkám, hanem egy ötössel vagy megkockáztatom egy témazáró ötössel. Az nem jönne rosszul..

Ma a Discovery-n néztem valami árverős műsort, amiben egy hegedűt adtak el. Stradivarius-ként hírdették, de nem az volt. Ez felkeltette az érdeklődésemet és utána Gugliztam a dolgoknak.
Ezt nem tudom leírni tömörítve, ez is elég tömör. De elég jó!

Valami furcsát tartogat még ez az este azt érzem.. De nem tudom, de úgy érzem nem is akarom tudni, hogy micsodát. Fáradt vagyok, és lehet, hogy ez már betegség, de valahogy, olyan elnyűttnek érzem magam. Olyan kimerültnek.
De ez csak egy hullámvölgy, amiből igyekszem a legmeredekebb lejtőn kilábalni.

Kellemes estét és szép álmokat mindenkinek!

A körmözés helyett

Az esőzés szerencsésen elmosta az utunkat a belvárosba. DE mi helyette is találtunk magunknak elég kellemes elfoglaltságot. Miközben tárgy keresőset játszunk facebookon be-be kapunk egy-két zsinórnyi Lidl-s guminyunnyert.

Piovosità

Nedves reggelt!

Mellékelek egy-két képet legújabb művemről, amit ezúttal a körmömre alkottam, egy hete kb. és szerintem elég állatul néz ki!

Mivel böjt van, ma csak salátát eszünk, és ezen mind Elfo, mind Carina ki van bukva, bár inkább Elfo, aki anya kajájára van utalva. Carina csak röhögött, hiszen sem mi sem ő nem nagy vallásos személy.
Ma hármasban elmegyünk a belvárosba a "körmös boltba", ami ha szerencsénk van nyitva van. Körömreszelőt tervezek venni, meg egy világítós körömlakkot az egyik kis csajnak akivel egy csapatban, ha úgy tetszik formációban táncolok. Kell egy kis bevétel na!

Számításaim szerint hamarosan gyönyörű tükörjég fog az utakra borulni, mivel hideg van, zuhog az eső és a hó sem olvad valami nagy ütemben. Életem első ilyen nagyon gyönyörű húsvétja. Az igazat megvallva, még csak húsvét hangulatom sincs.. Pedig hétfőtől lesz SONKA! Meg remélem azért jön a nyuszi, bár ez elég gyermeteg elgondolás, tudom.

Szóval a művemről az ígért képek, és majd még jelentkezem!
Tiszta öregnek látszik az a dundi mancsom..

2013. március 28., csütörtök

Talált tárgyak osztálya

Elvégre, a fotók is tárgyak.. Nem?
Egy kép
Elfo drágám
Az egyetlen, hűséges pasi. Sírius
Imádnivaló unokahúgommal
so sexy
"Meghalsz!" tekintet Fantomtól
Az őszi, iskolai sport divat 
"hűű az ott mi?!" tekintet K&H pólóban

A beígért őrület

Rájöttem, hogy basszus csak az egyik szememmel tudok bandzsítani.. Tiszta ciki..

Rompersi-primo giorno

Halihó!

A mai napot át lustálkodtam és pajzánkodtam. De nyilván ez senkit nem mozgat meg túlságosan. De azért elmondanám, hogy nagyon jó volt!

Tegnap megkezdtem a művészsarkom kreálását. A blognak a bolygók állása címet adtam, hiszem a történet/novella/kisregény amit elkezdtem rá feltölteni eléggé az univerzum és a világűr körül forog. Nem azt mondtam, hogy jó a mű, azt se, hogy mindenkinek el kell olvasnia. Csak azt mondtam, hogy az enyém, és szerzői jogaim védik, szóval csak olvasásra való!
Igyekszem a kéziratról készült egyenlőre amatőr fotók mellé ( amíg nem tudok szkennelni ) oda gépelni az oldal tartalmát, hogy olvasható legyen.
Carina és egy másik jó barátnőm, akit szintén a személyi jogok miatt itt csak Picca néven fogok emlegetni, már azt mondták, hogy jó, sőt, Carina végig is olvasta és imádta. Csak mondom, hátha ettől valaki kedvet kap ahhoz, hogy bele kukkantson.

Hódoltam ma az egyik kedvenc hobbimnak, a szexen kívül, ami nem más mint a kockulás. X-box360-on tolom most éppen az Assassin's Creed Brotherhood-ot. Imádom, az a kedvenc részem. Mindet végig játszottam már, de valamiért ez fog meg a legjobban. Olyan mosolyogtató, meleg érzés fog el, ha rá gondolok vagy ha elkezdek játszani.
Nem sokat játszottam, mivel apu ( ahogy szinte mindig ) kb. egy fél órával az után megérkezett, hogy leültem a játék elé. Ilyenkor természetesen azt kell nézni, amit ő mond, DE ha ő játszik például mostanság a Tomb Raider-el, akkor ebéd/vacsora és minden közben azt kell néznie az egész családnak, és Elfo-nak is, ha itt van.

Hihetetlennek hangozhat, de ma egy szüneti naphoz képest nagy volt nálam a forgalom. Elfo, szinte egyértelmű volt, hogy jön, de Tedesco barátom kérése, hogy menjek el vele a Libribe "balhézni" egyáltalán nem volt megszokott.
Sajna, lustaságom miatt vissza kellett utasítanom, aminek a következménye valószínűleg az lesz, hogy mint minden alkalommal mikor neki kéne engem megértenie, megsértődik és engem lát szemétnek. De azt hiszem, ha valaki ennyire nem tudja tolerálni a döntéseimet az sértődjön meg nyugodtan. Fontos nekem és ezt ő nem érzi, vagy nem akarja belátni, Elfo pedig egyenesen utálja a gondolatot. Picca az egyetlen, a ki megérti mit értek az alatt, hogy szeretem.
Nem szerelemből, hanem barátságból. Valamiért fontos nekem, lehet, hogy csak egy fajta visszaigazolás, hogy még mindig nő számba vagyok vehető, de nem így gondolom. Szeretek vele beszélgetni, szeretem a humorát.. Jó vele és kész. De szerinte ez olyan, mintha le buziznám..

Életemben először ma nudlit főztem. Tudom, ezt úgy mondtam, mintha sufle-t sütöttem volna, de nem azért jegyeztem meg, mert nagy dolog, hanem mert ez volt az első alkalom. Egész finom lett, de ha lehetséges, akkor kicsit túl főztem. Olyan cuppogós, összetapadt lett.

Csináltam pár bohóckodós képet a nappaliban, filózok rajtam hogy feltöltöm. Bajom úgy se lehet belőle, mindenki látott már bandzsítani, és egy nyelv nem nagy szám. Az meg, hogy ragyás az arcom, kit érdekel? 18 vagyok, tininek mondható, szóval arra a túl zsíros tini bőröm a "kifogás".

Szombaton haza utazom Egerbe. Annyira szeretem azt a helyet, mintha valóban az otthonom lenne. Pedig pont 15 évvel többet éltem Pesten, mint ott. Nagyiéknál mégis sokkal otthonosabban érzem magamat néha, fene tudja miért. Van egy pozitív varázsa a helynek.
Elfo szerint az ottani plázában lévő CinemaCity-t inkább CinemaVillage-nek kéne hívni, mivel nem a fővéros, szóval falu. Ezért anya szokott rá csúnyán nézni, hiszen ő és a nővére törzsgyökeres egri.

Egy nagy kedvencem lesz a tv-ben hétfőtől, újra, a harmadik évaddal. Szerintem aki ismer, az tudja miről beszélek, aki pedig újként csöppent napló blogomba, az bővebb tájékoztatást fog kapni ( ha nem jönne rá addig ) április 1-én, ami azon a szent ünnepen kívül még az idősebbig unokahúgom születésnapja is lesz. Bár lehet, hogy nem fogok bírni magammal, és már vasárnap blogolok róla.

A képeket lehet, hogy hamarosan küldöm.

Boldog, álmokkal teli éjszakát mindenkinek!

2013. március 27., szerda

Carina kedvesem, jó éjszakát

Avangard nap

Kellemesen fagyos napot!

Ma a suli utolsó napján egy rendkivül programot találtak ki bölcs vezetőink. Iskolánk névadóját ünnepeltük. Akiről annyit érdemes tudni, hogy egy hivatásos vadbarom volt, de a kor hülyesége és igénytelenségbe torkolló kétségbeesése miatt mindenki irónak mondta. Bár festett is az a szerencsétlen..
Nos, a feladat egy vers irása volt Kassák, iskolánk névadója stilusában, azaz avangard stilusban.
Az osztály nevében én készitettem el ezt a remekművet.

A ló meghal és a madarak is
(Címnélküli versek)

A bűzben gőzölgó aluljáróból jöttem 18 barátommal szmokingban és sportcipőben
Fél kézzel lapozós mutatványokhoz kaptunk 400 Ft-os McReggelit
Éreztük Hoffman Rózsával együtt nem élhetünk lovakkal madarakkal halottakkal politikusokkal
az érettségi kezdetén voltam
HűHa
Távol voltunk mindentől szaffó néha homlokon csókolt 
TRaLala
Toll és fáklya állt a címerünkben és ó Magyarország te elátkozott föld a LÓ rúgja meg
A háromszázhatos plafonja megint pereg
remegő fejünkre
A tanárok szeméből vörösen kikönyöklött a gyűlölet
Érettségi
"uram-isten"
Gyökkettő az 14 vagy tizenhét vagy már a fenese Tudja
CsicsiJA-babuJA az ég ránk omlik


Hát ez lett a remekmű, aminek alkotása közben rájöttem, hogy a hülyeségekhez is mennyi tehetség kell! Amúgy Carina segítségével rájöttem a szóra, ami vagyok szerintem
POLIHISZTOR
Csak így magyarosan és beképzelten, kissé avangardos hatás alatt összevissza beszélve.

Ma megkaptam Elfo-tól a húsvéti ajándékom. Ő a barátom, akivel már két éve ( najó, lassan két éve ) boldogan, néha meg durcásan együtt vagyunk. Egy fekete szoknyát kaptam, fátyolos, levegőben úszós anyagból. Nagyon imádom.
De! Én elfelejtettem, hogy akartam neki venni egy könyvet és azt mondtam, nem is biztos, hogy kap valamit. Mikor megláttam a könyvet, meg akartam neki venni, erre megsértődött és közölte, hogy elege van belőle. Onnantól még csókot se kaptam..
Aztán mikor haza indult se kaptam búcsúcsókot..
Igen, ez a legnagyobb problémám, mert azt is a szememre vetette, mikor mondtam neki, hogy nem tudom hogy most miért haragszik ( hiszen megvettem a könyvet, itt van a táskámban ), hogy "te szinte sose tudod". Nem tudom ez mit akar jelenteni de fáradt vagyok ahhoz, hogy ezt boncolgassam, ráadásul kezd kialakulni a bűntudatom is.

Carina és a nővére vállalta, hogy segít letenni a táncedzői vizsgámat. Szóval már készítem is az edzéstervüket, hogy másfél-két hónapig másfél órát szadizzam őket. Szuper lesz, legalább formában tartom magam, és ha már nagyobb cicim nem lesz, talán laposabb hasam igen.
Amúgy lassan kb. 10 éve táncolok, akrobatikus rokizok. Imádom, és ha egyszer elkap a lendület, akkor olyan vagyok mint aki speed-es kávét ivott. Mondjuk ma pont nem, szóval le se mentem a nemzetközi edzésre..
LUSTIZOOOK!

Lehet, hogy még eszembe jut valami, de egyenlőre ennyi beszámolni valóm van. 

Csokis, tejszínhabos szép estét! Jó éjszakát!

un peu de diné :)

Három napja esik..

Jó reggelt..
Amúgy március 27-e van! Természetesen ez nem azt jelenti, hogy tanitási szünetet rendelnek el, vagy hasonló, de azt sem jelenti, hogy a BKV rendesen,üzemszerűen működik.

Ma még irok, este.. hátha addigra nem sipcsontig, hanem térdig fog érni helyenként a hó!

2013. március 26., kedd

Tuttofare

Kedves naplóm!

Hideg és mondhatni gyászos ez a nap. Nem az események miatt, az időjárás miatt. Esik a hó, pedig március van.
Az eseményeket tekintve, akár még boldog és eleven is lehetne, hiszen holnaptól tavaszi szünet van az iskolában, ami egy hét! Mon Dieu! Annyira vártam már.
Végzős vagyok, szóval ilyenkor, tavasszal már elég nagy rajtam a nyomás. Eddig azt hittem, hogy fel vagyok készülve az érettségire, de egyre inkább kiderül, hogy nem. Nem állok bukásra semmiből, félreértés ne essék, csak kezdek kétségbe esni.

Hosszú nap volt a mai..
Az iskola unalmas és egyre kegyetlenebb gyerekkínzásnak tűnik. Semmi nem történik, csak dolgozat dolgozat hátán, szívatás szívatás után és egyre inkább olyan minden óra, mintha valami delíriumos álomba csöppentem volna és mintha az időt lábon lőtték volna, olyan lassan vonszolja magát.
A legrosszabb a történelem. Nem csak az teszi egyre elviselhetetlenebbé, hogy a tanár egy sunyi önző és egoista, szadista gyerekgyűlölő, hanem az is, hogy a tananyag a 20. század. Nem, nem is ezzel van a baj, hanem azzal, hogy a tanár utálja ezt az időszakot, és alapjáraton is unalmas és monoton stílusát szándékosan még inkább azzá igyekszik tenni. Si possible...

A barátnőm, akinek a neve legyen az egyszerűség és a jogvédelem kedvéért Carina, ma vett nekem csokit. Meggykrémes milka csokit. Hihetetlenül finom, szóval matekon a trigonometria példák fejben való megoldása közben azt szopogattam. Eltartott az utolsó órámig ( ami nem kis teljesítmény, hiszen matekot követően még volt három órám).
Sok-sok érdekes személyiség jár még velem egy osztályba és velem egy évfolyamra is, de azt hiszem, egy ilyen szürke és érdektelen nap nem alkalmas arra, hogy megszakítsam értük pihentető, eszmei téli álmom amit tulajdonképpen most kezdtem. Vannak kurvák, vannak a stricijeik, vannak szürke egyéniségek és vannak olyanok is akikről a legkevésbé sem gondolná az ember, hogy ha beszélgetni kezd vele akkor az illető talán még abban a percben, tovább adja valakinek azt amit mondott, de természetesen nem úgy ahogy mondta..
Minden iskola ilyen, és nem is gondolom, hogy ez rossz lenne.
Akár regényt is írhatnék belőle, bár elég eseménytelen, sablonos és amúgy is.. ponyva lenne belőle.

Most nézzük, milyen is vagyok én!
Kis töpszli, egész vékony, sablon barna hajú és szemű. A fenekem híres iskola szerte, még a fizika tanár is rá van kattanva, ahogy a lábaimra is. Ellenben, a melleim híresen picik, amiktől úgy nézek ki mint egy nagyon amorf, jóllakott óvodás. Pedig nem vagyok duci, de még csak pufi sem. 55 kiló vagyok.
Írónak képzelem magam, ha lehet ilyet mondani. Szoktam verseket írni, novellákat és vannak ( természetesen a barátaimnak ) akiknek tetszik. Festeni is szoktam. Olyan vagyok mint daVinci ( egy kis túlzással persze, hiszen én nő vagyok ). Mi is volt daVinci? Ömm.. merde , j'ai oublié..
Nem érdekes! Majd eszembe jut!

Mára elég az ismerkedésből, fáradt vagyok, és nem üzemel az agyam a lassan egy hónapja tartó megfázás következtében szépen lassan kialakult alváshiány miatt.

Kellemes, és mélyen alvós estét/éjszakát!

2013. 03. 26. kedd 19.07 Regina Snow