2013. március 31., vasárnap

Dolore

Estét!

Az egri túra remek volt. 11-ig aludtam és annyit ettem, hogy most egy hétig nem fogom kívánni az evést. Mindenféle érdekességet hallottam nagyszüleimtől a gyerekkorukról és a családjuktól.
Természetesen nem bírták ki, hogy ne piszkálják kedvenc unokájukat az orr piercingje miatt, de ettől függetlenül tudom, hogy szeretnek és jól éreztem velük magamat.
A buszon hazafele jövet láttam két kocsit az árokba borulva, ripityára törve, az egyik szélvédője egy pontból volt berepedezve és véres volt.

Mikor hazaértem, szinte csak annyi időm volt, hogy kipakolja mentünk át keresztanyáékhoz, akik egy utcára laknak tőlünk.
Három gyerekük van, a legidősebb, Capricciosa a legidősebb ő most 20 éves. Kiskoromban utáltam, de ő is engem, egészen addig, amíg meg nem növesztettem a hajam és nem tudott velem hajas babásat játszani. A középső, Desideria aki négy hónappal fiatalabb nálam. A születésnapja bolondok napján van, tehát holnap. Elfo imádja a testét amióta csak meglátta. Kiskorunkban elválaszthatatlanok voltunk, de most már azt hiszem, hogy két külön világ a miénk. Iphone5-öt kapott 18. születésnapjára.. Szuper volt nézni ahogy szórakozik vele mindenki, miközben az én drágám, egy iPhone3-as ott lapult a zsebemben. És a legkisebb, akit én csak ma petite-nek hívok. Róla van is kép az egyik bejegyzésben. Hát, mit mondhatnék még azon kívül hogy egy elkényeztetett tündérpocok akit én is előszeretettel kényeztetek?
Azt hiszem nem kell leírnom a hangulatomat, de azért megteszem.
Capricciosa arról papolt, hogy az érettségin nem kell agyalni, nem kell stresszelni mert okos vagyok meg ügyes, meg tanulok, meg bal-bla-bal és ő aztán tudja. Desideria a szép nagy cicijeit és az állandóan divatos és irigylésre méltó ruháit leszámítva ma nem lombozott le annyira, mint amennyire általában. A kicsi pedig állandóan az androidos meg apple-s játékokkal zaklatott, de persze mindenki nevetgélt meg jó volt a hangulat. Valószínűleg sokan úgy értékelhetik, hogy nem volt benne semmi nyomasztó, de bélyegezzenek hisztisnek, nem szeretek ott lenni, mert állandóan szegénynek és nyominak érzem magam..

Holnap nagy nap lesz!

Azt leszámítva, hogy nagy nap lesz az egész napot a furi, dombóvári nagyinál töltjük. Nem tud és nem is akar főzni, szóval még jó, hogy Egerben ettem. Általában étterembe hív meg bennünket, de ez húsvét hétfőn azt hiszem elég lehetetlen küldetés lenne.

Elfo nálunk alszik. Nem tudom, hogy most ez jó vagy rossz. Nyűgős vagyok már hozzá is néha. Kezdem úgy érezni hogy belegebedek az érettségibe. Ez az a bizonyos kő, szikla, hegység, ami ha vége lesz ennek az időszaknak remélem, hogy végre lepereg, leomlik a vállamról.
Jó lenne végre fellélegezni..

Szép álmokat!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése