Remélem, hogy szombat van, sajnos az iskola korai kikeveredése az életemből súlyos időérzéki torzulásokat okozott nálam, ami durva, mert egyébként se volt valami extra jó időérzékem.
Most, hogy túl vagyunk az időponton, kezdjük is ami "fontos". Ma van új szerelmem, a Hollywood Hírügynökség egyik személyesen is megnézhető vitaestje. Puzsér és Gergő fognak beszélgetni. Sajnos nem tudtam rá jegyet szerezni, de remélhetően lesz belőle valami videó.
Ma megyek apával egy hétvégére. Kicsit szét vagyok zuhanva amúgy is de valahogy nekem ez a szitu még eléggé új. 18 évem alatt soha nem voltam úgy apával vásárolni, hogy nem itthonról indultunk el együtt. Csak szimplán nyomasztó.
Ami még nyomasztó ( egészen nyugodtan le merem írni, hiszen Elfo szerint hülyeség ez a blogolás, tehát soha nem fogja elolvasni, ha meg mégis jó ha tudja ), hogy eltelt jó pár nap Sírius halála óta de még mindig sírva alszom el. Illetve aludnék, mivel Elfo rohadt megvető pillantásaival keretezve valahogy nincs kedvem sírni. A családom széthullik és nem tudok mit kezdeni a kenyér héjával és nincs senki aki velem félje át a vihart és nem sírhatok. Illetve sírhatok, de akkor megkapom kedves és érzelmes páromtól a következőket:
- lenéző és megvető pillantás
- miért vettünk kutyát, előre kellett volna tudnunk, hogy ez lesz
- viseljem el a fájdalmat, ő az anyját vesztette el, még se sírt ( de csak álmában mikor csak én hallottam )
- nézzem meg az életemet, teljesen jó én meg azért sírok mert meghalt a kutyám
- teljesen közömbösen viselkedik onnantól kezdve
- ha hozzábújnék, mintha egy doboz romlott sütit ölelgetnék: nem édes, morzsálódik, szarik a fejemre és még véletlenül se ölelne vissza vagy próbálna meg megnyugtatni
Majd visszatérek valami vidámabb témával, előreláthatóan még ma, mert van vidámabb, csak nem így "reggel".
Ja.. az én k**va anyám..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése