2015. január 21., szerda

Bremen dreams II.

Egy fiatal pár ül egy kis lakásban az asztalnál, és vacsorázik. Kint hideg szél fúj, de bent kellemesen meleg van. A háttérben a tv-ben valami film megy, vagy sorozat.
A lány valamivel gyorsabban eszik, vöröses haja a hátára omlik. Gyakran az órájára pillant, siet, egyértelműen siet. Az öltözéke elegáns, fekete, ugyanakkor kissé áttetsző harisnya, kivilágít alóla lába fehérsége, és anyajegyei. Fekete szoknya, ami szorosan feszül rá, gondosan követve az alakját, csípőjénél fehér blúz van gondosan beleigazgatva, a szék támláján egy fekete blézer pihen. Finoman, fekete kontúr van a szeme köré húzva, így kiemelve nagy, gesztenyebarna íriszét.
A fiú lassan, komótosan evett, fel se pillantott az ételből. Egyszerű otthoni ruha volt rajta. Fekete rövidujjas, fekete mackó nadrág. Haja fésületlenül, kócosan meredezett szanaszét a világba, le-le csúszó szemüvegét gyorsan igazította helyre.
Mikor a lány befejezte, gyorsan a mosogatóba pakolta a tányérját és evőeszközeit, majd besietett a fürdőbe, fogat mosott, és sötét vörös rúzst kent ajkaira, majd mosolyogva nézett a fiúra.
- Na, milyen? - közben belebújt fekete, arany csíkokkal díszített magassarkújába.
- Csini vagy Szívem - mondta a fiú teliszájjal és végre felnézett a vacsorájából, hogy megcsodálhassa. Intett a kezével, hogy forogjon körbe, a lány megtette. Huncut mosolyra húzódott a szája ahogy a lány domborodó fenekét megpillantotta - Csini.
- Köszi - mosolygott szerényen és gyorsan magára kapta fekete szövetkabátját és a vállára dobta vajszínű táskáját - Reggel jövök. Szeretlek - Azzal elsietett.
Végig állta az estét, egy díszes, elegáns fogadáson szolgált fel. Hat óra tájt esett be a lakásba. Gyorsan lerúgta a cipőt sajgó lábairól, és megkönnyebbült, felszabadult sóhajjal lépett cipő nélkül a földre. A kabátot és a táskát a helyére tette, levette a blézert és a szoknyát, és az egyik szék támlájára terítette őket szépen. A konyhába lépett és elmosogatott, majd szépen eltörölgette a tányérokat és a helyükre tette őket. Kigombolta blúzát és dudorászva kezdett neki a reggelinek. Fűszervajat vett elő és kitette az asztalra, hogy elkezdjen kenhetőre olvadni, majd három kis bagettet tett a sütőbe. Sajtot szeletelt egy nagy tálra, paradicsomot és hagymát karikázott mellé, és lazacfilé felvágottat meg szalámit. A tál közepére tett egy félgömbnyit a fűszervajból, majd mindent a helyére pakolt. A bagettnek már kezdett finom illata lenni, a teteje már szépen megpirult. Lekapcsolta a sütőt, de nem vette ki, nehogy kihüljön. Lábujjhegyen besietett a hálóba, ahol a fiú mélyen aludt. Behuppant mellé az ágyba és finoman simizve, puszilva felébresztette.
- Kész a reggeli Szívem - súgta oda neki, és még egy picit csókolgatta, simizte, puszilgatta - Tea, gyümilé vagy kefír?
- Kefír - morogta és álmosan nyitogatta a szemét. A lány kisietett és kikapkodta a sütőből a bagetteket, kettőt egy tányérra tett a harmadikat pedig egy különre. A fiú kómásan, gyűrötten kilépkedett a szobából és leült a reggeli mellé. A lány sminkjét lemosva lépett ki a fürdőből és leült mellé enni. Mikor befejezte gyorsan farmert húzott és coffba fésülte a haját, ingjét egy egyszerű pólóra cserélte és ismét elmosogatott. A fiú még ki ment dohányozni, addig a lány összepakolta a holmijait, irány az egyetem.
Dél körül ért haza, gyorsan összedobott egy kis citromos-mentás rizst és tejszínes lazacot, búra alá tette, hogy ne hüljön ki, majd fehérneműre vetkőzött és bedőlt az ágyba.
Kora délután kelt fel, kimászott az ágyból. A fiú már az asztalnál ült és játszott.
- Finom volt az ebéd, köszi Szívem - mondta neki, miközben a lány megint öltözködött. Ezúttal farmert és fekete inget vett magára. Hamarosan ismét elment és az estét, most csak éjfélig egy mozi büféjében tölötte.
Így ment ez nagyon hosszan, egy fajata napi rutin alakult ki. Eljött a karácsony a fa alatt csomagok sorakoztak. A lány izgatott volt, hogy vajon tetszik-e a fiúnak, amit kaptőle. A fiú izgatottan csomagolta ki az ajándékait. Két kapucnis pulóvert amit már sokszor mondott, hogy szeretne, és egy kicsi bőr borítású határidő naplót. Komolyan nézett a lányra, és csak ennyit kérdezett:
-Ennyi?

2015. január 13., kedd

Bremen dreams I.

Régi építésű bérház a belvárosban. Mi sem lehetne átlagosabb. Egy békésen sétáló párocska fordul be a kapun. A Herceg magas, vékony alkat, ugyanakkor izmos és erős, arcán borosta, szeme előtt fekete keretes szemüveg, haja félhosszú és meglehetősen kócos. A nő mellette alacsony, szintén vékony teremtés, vörös göndör haja és nagy gesztenye barna szemei vannak. Pocakja tagadhatatlanul egy kis jövevénytől gömbölyödik. Talán még pár hét van vissza, és megérkezik a Trónörökös.
A második emeletre sétálnak fel és bemennek az egyik lakás nyitott ajtaján. Bent munkások dolgoznak. Készül a babaszoba, már az utolsó simításokat csinálják.
A mesteremberek rosszul kinéző, piszkos emberek, sörös dobozok mindenfele a lakásban, csikkek egy kávés tányéron halomban. De mit lehet tenni, ezek a mesterek mind ilyenek. Az egyik magas, nyurga ember, míg a másik közép magas és jóval megtermettebb.
A Herceg gyors puszit lehel felesége arcára, majd pénzt nyom a kezébe és elsiet. A nő tesz-vesz a lakásban, már sötétedik odakint. A nappali ablakán, a párkányra támaszkodva nézeget ki az utcára, várja a Herceg érkezését.
Hirtelen egy nagy, erős kéz ragadja meg a vállát, és rántja hátra. Egy másik kéz a szájára tapad. Rémülten szuszog és pánikba esve realizálja, hogy támadója az egyik mester, a másik pedig mellette áll, perverz kéjes mosollyal. Épp egy pillanatra engedi csak el a nőt a férfi, de az máris futásnak próbál eredni. A nyurga utána kap és szorosan megragadja a csuklóját, ránt rajta egyet, hogy elérje a másikat is, és elkaphassa. A nő vergődik és sikít, míg a megtermettebb mester a nadrágját cibálja, tépi. Mikor eléggé rongyosra szakadt a nyurga fél kezébe fogja össze a nő két csuklóját. Cipzár hang és egy halk puffanás visszhangzik a szobában. A nő lélegzete megáll egy pillanatra, majd fájón nyög fel, mikor érzi, belé hatolnak. Ismét sikítana, de a másik mester magával tölti meg a száját. Két oldalról erősen, nemtörődömen dolgozzák meg szegény asszonyt. A megtermettebb végez először, magjával beteríti a nő haját és arcát. A nyurgának se kell sok. Ahogy kihúzza magát, előre löki a nőt, aki megtántorodik és előre esik, beveri a fejét.
A munkások mint akik jól végezték dolgukat felmarkolják a pénzt és elsietnek.
A Herceg hazaérve a nyitott ajtó láttán megszaporázza lépteit. Ahogy belép a lakásba felesége földön fekvő látványa fogadja, körülötte vér tócsa, a nő maga pedig eszméletlen.
Kétségbeesve, szinte zokogva hívja ki a mentőket.
A nő a hasára esett, ezzel a Trónörökös életét vette, fejét pedig beütötte, elájult. A mentők mesterségesen világra hozták az élettelen kisfiút, a nőnek pedig egy hónapos ágynyugalmat írtak fel.
A párnak pedig egy jó pszichológus telefonszámát.